Budapest, Bodor utca 3/a.
A Transaquincum néven ismert római kori katonai tábor a Duna bal partján, az aquincumi legiotáborral szemben épült ki, nagyjából a mai Dagály fürdő szomszédságában, az Erdért sportpálya területén. Részbeni feltárására Halitzky A. vezetésével 1815-ben került sor. E feltárás révén tudjuk, hogy a két és fél méter mélyen megtalált erőd 76×78 méter kiterjedésű volt, falai 2 méter vastagságban épültek fel. Egy kisméretű fürdő maradványai is előkerültek és a feltárási helyszínrajz szerint az erődfal belső oldalán oszlopsor futott körbe. Feltételezhetően a 2. században épült erődöt a 4. században is használták és egy híd kötötte össze a budai oldalon álló legiotáborral.
Leletanyaga közül kiemelkedik egy földgömbön (globus) álló ruhás, mészkőből faragott Victoria alak, említésre méltóak a legio IIII Flavia, legio II adiutrix, valamint a késő római korból származó Frigeridus dux és Vincentia bélyeggel ellátott téglák.
Irodalom:
Halitzky A.: Rövid értekezés egy Hídvárrul (De Monimento Pontu), melly a' pesti Duna parton a' régi római Aquincum, a' mostani Ó-Budának ellenében állott, és némely Vincentia névvel megkülönböztetett téglákrúl, mellyek az említett hídvárnak omladékaiban találtattak. MDCCCXX. (Tudományos gyűjtemény, 1820, III., 9-26.)
Visy Zs.: A Ripa Pannonica Magyarországon (Akadémia Kiadó, Budapest 2000), 58.